Ezen a héten a kötelező átvételi rendszer magyarországi történetéről nyújtunk rövid áttekintést. A cikk célja nem a teljeskörű bemutatás, sokkal inkább a rendszer, komplex (gazdasági, ellátásbiztonsági, politikai) meggondolásokon alapuló folyamatos változásának kihangsúlyozása, ezáltal is rávilágítva a jogszabályi környezet állandó figyelésének, ahhoz való alkalmazkodásának fontosságát.
A kötelező átvételi rendszer története három fő időszakra bontható. A kezdetekkor, 2003-2007 között, elsősorban hazánk Európia Unióhoz való csatlakozására tekintettel került bevezetésre az ún. KÁP (Kötelező Átvételi Pénzeszköz). Ebben az időszakban technológia semleges módon részesülhettek támogatásban erőművek, kiemelten a kapcsoltan hőt-, és villamosenergiát előállító egységek, a termelt energiát az akkor még kevés szereplős nagykereskedelmi piac tagjainak kellet felvásárolniuk (MVM, E.ON, DÉMÁSZ, EDF, stb.), míg a felmerülő költségeket a végfogyasztók között oszották szét.
A 2008-tól induló KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) támogatási rendszer egy hosszútávú garantált felvásárlási árat jelentett a megújuló erőművek építőinek, illeszkedve az Európa-szerte terjedő „Feed-in-tariff (FiT)” típusú rendszerekhez. Ebben az időszakban nyert támogatást a 330MW-nyi szélerőművi kapacitásunk, a naperőművi termelés átvételi ára azonban a bekerülési költség alatt maradt, miközben az akkori energiapolitika a biomassza hasznosítására átálló elavult szenes és lignites erőművek támogatásában látott potenciált.
Egy piaci viszonyokhoz, az egyes techológiák valós költségéhez jobban alkalmazkodó rendszer (a mai „METÁR”) kialakítása már 2010 óta napirenden volt, azonban hosszas halogatás után ez csak 2017-ben történt meg. Eközben a napelemes rendszerek ára gyors csökkenésnek indult, amelyet a KÁT átvételi árak változása nem követett, így akarva vagy akaratlanul, de a METÁR halasztásával egy olyan kiskaput hagyott nyitva a rendszer, ami 20-25 éves garantált átvételi árak mellett, magas megtérülést, kockázatmentes hozamot biztosított a KÁT jogosultságot szerzett cégeknek. Ezt kihasználandó az utolsó, 2016. decemberi időszakban 2000 MW naperőműre érkezett be kérelem, gyorsan megkezdődött a kiadott jogokkal való adás-vétel is, a többi pedig már történelem...
A fokozatosan piacra lépő, ma már 3GW-nyi KÁT-os naperőmű üzemletetőinek ugyanakkor kihívásokkal is szembe kellett nézniük. A kezdeti magas menetrendadási toleranciasávok lehetővé tették, hogy szinte mindenféle szofisztikált termeléselőrejelzési módszertan, külső szolgáltató bevonása nélkül teljesen mentesüljenek a kiegyenlítőenergia díj megfizetése alól. Egy 2019 végén bejelentett, 2020-ban már életbe is lépő rendeletmódosítás ugyanakkor szűkebb toleranciasávokat határozott meg, valamint előírta a kiegyenlítőenergia-díjak kalkukációját. A szabályozási pótdíj eleinte csökkentett mértékben került az erőműtulajdonosokra allokálva, a kedvezmény mértéke azonban évről évre csökkent: 2021. január 1-jétől a bázisértékek 95%-a, ezt követően a bázisértékek 85%-a; 70%-a; 50%-a és 25%-a, míg végül 2026-ra 0%-os csökkentést alkalmaztak.
Valószínűsítjük, hogy az üzleti tervezés során a fenti változásokat, menetrendezési szolgáltató díját nem, vagy nem teljes körűen vették figyelembe. Ennek hatása lehetett az ezen projektek mögötti finanszírozási szerződésekre is, ugyanakkor a magas profitabilitás hagyott pénügyi mozgásteret. Külön nehézséget jelent – és a menetrendadási szolgáltató kockázatát növeli – hogy a KÁT-os kiegyenlítő energia egységárának meghatározása nem közvetlenül a piaci egységárakból adódik, a teljes KÁT csoport rendszeriránya, illetve az egyes KÁT menetrenadási csoportok menetrendi eltérésének iránya és nagysága is szerepet játszik az egyes szereplőkre allokált költség meghatározásában.
2022. március 1-jei hatállyal bevezetésre került az önálló kiegyenlítő menedzsmentet rendszere, amely KÁT csoportok és piaci mérlegkörök között tesz lehetővé kereskedelmet, kompenzálva a KÁT piac 90 perces előretartását (a szabadpiaci 15 perccel szemben). Frissebb változás, hogy 2025-től öt évre felfüggesztésre került a Kötelező Átvételi Rendszer inflációkövető árazása, csökkentve az ipari fogyasztók növekvő terheit. Áttételesen, de a KÁT-os erőműveket is közvetlenül érintik a kolokációt elősegítő jogszabályváltozások.
Évek óta napirenden lévő, szakmai háttéregyeztetéseken rendszeresen felmerülő pont a negatív másnapi árakkal érintett időszakok kérdése: jogi szempontól a jelenlegi keretrendszer módosítása ugyan kérdéseket vet fel, ugyanakkor az az üzemállapot, hogy egy villamosenergia felesleggel küldő hálózatra 3GW-nyi napelemes kapacitás „rátermel” hosszútávon feltehetően nem tartható, hasonló támogatási szisztémák ilyen irányú változtatásra a közelmúltban több országban is sor került.
KÁT-menetrendezési szolgáltatásunkkal kapcsolatban keressen minket bizalommal.